A kötőfű parazita. Gyógynövények Hatása És Használata


A külföld előtt nagyon sokszor lealáznak és le­ gyaláznak bennünket, mintha a politikusok paraziták magyarok sem tudomány­ nyal, sem tudományos törekvésekkel egyáltalában nem bíbe­ lődnénk.

tanulmányozza a férgeket ehet süllőt férgekkel

Ez helytelen ráfogás, mert az emberiség testi javát, VI illetve egészségi javát célozó szerek kitanulmányozásában is és alkalmazásában a magyar orvosok érték el a legnagyobb rekordot. Csapó József az ő általa Pozsonyban ki­ adott «Uj füves és virágos magyar kert»-jével; dr.

Nediliczi Vali Mihálynak ben megjelent férgeket mint ilyenek hívják orvos» szó- tárocskájával a külföldnek útmutatásul szolgáltak.

Mindkettő­ nek művét könyvemben nemcsak említem, de fel is hasz­ nálom. Csurgay Kálmán Gyógyszerészeti tankönyv cimű könyvéből a növények használatát vettem át. Magyarország virágos növényei» irta Vagner János, A kötőfű parazita, az Atheneum irodalmi és nyomdai r.

Ezt azért jegyzem meg, nehogy valaki plagizálással vagy hely­ telen adatok bevonásával vádoljon. A növénytan az a tudomány, mely a növények összes tulajdonságait, fejlődésüket, szerkezetüket ismerteti. Altalánosnak neveztetik a növénytan, ha az összes növé­ nyeket, tekintet nélkül azok alkalmazására, ismerteti. Alkalmazott növénytannak pedig akkor nevezzük, ha a növények különös alkalmazására van tekintettel.

A növény­ tan sok irányban alkalmaztatik, ezért többféle alkalmazott növénytant ismerünk. A gyógyszerészi növénytan, mely főleg az egészben vagy részben a gyógyszerészetben használt, vagy pedig az oly növényeket ismerteti, melyek gyógyszerül használt anya­ gokat szolgáltatnak.

Ismerteti ezenkívül azon növényeket, melyekkel a gyógyszerül alkalmazottak összetéveszthetők. Ilyen értelemben beszélhetünk még gazdasági, gyáripari, erdészeti stb. Növényleirástan vagy szervesisme és alaktan. A magasabb rendű növények szerveit két főcsoportra osztjuk: a tengelyszervekre és az oldalszervekre. A kötőfű parazita tengely­ szervekhez tartoznak: a gyökér és a törzs; az oldalszervek­ hez a levelek.

Az ily szépen tagolt növények száraz növé­ nyeknek neveztetnek. Az alacsonyabb rendű, kevésbbé szervezett növények moszatok, gombák testén ezen részeket nem különböztet­ hetjük meg. A leveletlen növénytest telepnek neveztetik és az idetartozó növények telepes növényeknek hivatnak.

Tudományos szempontból azonban gyökérnek azon része nevezhető, a mely lefelé nő és a táplálékot a földből veszi. A törzs fölfelé nő. A kötőfű parazita ugyanis a csirázó magból növény fejlődik, gyökérkéje lefelé, a földbe hosszabbodik, míg a felső részből leveles törzs képződik, a mely fölfelé törekszik. Ha a gyökér a csira tengelyének meghosszabbodása által kép­ ződik s így a szár egyenes folytatását képezi, főgyöke'rnek nevezzük. A főgyökérből oldalvást a mellékgyökerek erednek.

Mellékgyökerekkel biró gyökér összetettnek neveztetik. Számos növénynél a főgyökér a csírázás után elhal s helyébe számos mellékgyökér lép föl a szár alsó végén. A törzs vagy a szár hivatása az, hogy a leveleket, virágokat, gyümölcsöket hordja. Kétféle törzset különböztetünk meg: földalattit és földfölöttit. Vannak növények, amelyeknek szárúk nincsen útilapu.

savanyú lehelet okozza parazita vagy hogy mersz

A tö az a része a növénynek, a hol épen kiér a gyök a földből Azon törzs, amely egyenesen a csira tengelyéből keletkezett, főtengelynek vagy főtörzsnek, ágai melléktengelyeknek és pedig gályáknak és ágaknak neveztetnek. A szár keresztmetszetben lehet hengerded, összenyomott, két- három- négyélű stb. Irányára nézve a kötőfű parazita a szár egyenes, bókoló, lecsüngő, kúszó, görbe, felfutó stb.

Úgy a szár, mint a gyökér lehet egynyári, kétnyári, évelő.

A földalatti szárak: a tőke, a gumó és a hagyma. A tőke fölismerhető a levélsebhelyekről s arról, hogy sok mellék­ gyökeret hajt, végén pedig szárat bocsát. A gumó húsosán megvastagodott, többé-kevésbbé gömbölyded földalatti szár; IX Némely növénynek egy, irtásnak több gumója van. A hagy­ mák szintén húsosak, de leveleik vannak, miáltal a gumóktól megkülönböztethetők. A rügy apró, tömött levélképletekkel fedett kis szár- részlet. Helyzet szerint végrügyek: ha egy ág hegyén állanak; oldalrügyek: midőn a levelek tövéből erednek.

milyen gyógyszerek az emberi paraziták ellen férgek élnek e a testben

A levelek a a kötőfű parazita oldalszervei. Vannak csira- gyökér-,lomb-,fedő-,virág-és melléklevelek, A gyökérlevelek a földben levő törzsből a kötőfű parazita.

A lomblevelek a földfeletti törzsön találhatók. A fedőlevelek a növényrészek betakarására szolgálnak. Ilyenek a rügy fedőlevelei, Melléklevelek a levélszár két oldalán a szárból erednek péld. A levélnél megkülönböztetünk: levélzetet, levéllemezt és levélhüvelyt. A levéllemez a levél erek által van átszőve. Ha a levél­ nek egyetlen főére van péld. Kerületét tekintve, a levél: kerek mályvatojásdad zsályahosszas, lándzsaalakú 4—5-szőr oly hosszú, mint szélesszálas rozmarinvisszás tojásdad nyelénél keske­ nyebb, mint száránálszögletes, kardalakú liliom.

Hegyét tekintve: tompa, kerekített, lezúzott, csorba, hegyes, kihegyezett. Szélére nézve: épszélű, csipkés, fogas, fűrészes, rojtos. A levéllemez lehet osztatlan, midőn rajta mélyebb hasí- tékok nincsenek; karélyos szőlőlevélhasított p. X Az összetett levél lehet tenyeres, amikor is a közös szél hegyén több levél áll és szárnyas, amikor a levél ágai egy közös szél, a levél gerince hosszában foglalnak helyet.

Mahagóni (Swietenia Macrophylla), A Vörös Fafa

Az ülő vagy nyeletlen levelek lehetnek egészen vagy félig átölelők, aszerint, amint egészen vagy félig karolja át a levél a szárat. Ha a levél bizonyos hosszúságban összenő a szárral, lefutónak neveztetik. A legtöbb növénynél a leve­ lek minden évben lehullanak, egyeseknél több éven át meg­ a kötőfű parazita.

A levelek kölönféle árnyalatú, zöld szinüket a bennük levő chlorophylltól nyerik. A tarka dipyllobothriasis fertőzés különféle festékek lerakodásából származnak. A levél állománya lehet: közönséges levélszerű, fűszerű, bőrnemű, nedvdús, húsos, papirosszerű és hártyás. A virág és a virágzat.

zsálya és rossz lehelet Trichomonas polygynax

A virág flos arra van rendelve, hogy a növények szaporodását, a mag létrehozása által lehetővé tegye. A virág vagy egyenesen flos solitarius vagy több virág egy cso­ portba egyesítve jön elő s ez esetben virágzatnak inflores- centia neveztetik.

Gyógynövények Hatása És Használata

A virág vagy nyeles flos pedunculatus vagy ülő flos sessilisamint a nyil jobban vagy kevésbbé van kifejlődve. A virágszál a szárnak egyik ága. A virágnak vannak főrészei és van takarója. A takarót külső részek képezik s ha ezek kétszinű levélkörből állanak, ugy a külső kehelynek calix a kötőfű parazita belső a kötőfű parazita corolla neveztetik. Ha a takarót a kötőfű parazita levél vagy egy levélkör képezi, akkor lepelnek hívjuk perigonium.

A főrészeket képezik a himek stamina és a termő pistil- a kötőfű parazita. A termőből a hímsejtek virágpor által történt ter­ mékenyülés után a termés gyümölcs képződik. A termő, a himek, a párta és a kehely egy-egy kört virágkör képez­ nek. Ha a virágban e négy kör megvan, a virág hiánytalan. Hiányos a virág, ha a kehely és a párta hiányzik. Özvegy fi. Meddő virágnál fi. Ha a himek és a termők egy növényen vannak, egylaki fi.

Nős özvegy fi. A virágrészek a vacokból nőnek és pedig kívül a kehely, beljebb a párta, aztán körben a himek s végül a magzattal a termő. A virágzat kétféle: centripetal középpont felé nyiló virágzat s centrifugai központból kiindulva nyiló.

A centri­ petal virágzat nem végződik virággal, hanem hegye felé a virágok még csak fejlődnek, a kötőfű parazita az alsó részen már ki­ nyíltak, tehát a kivirágzás alulról fölfelé, vagyis a kerületből a középpont felé történik. A centrifugai virágzatnál a tengelyt felül kinyílt virág zárja el, míg lejebb az egyes virágok még ki nem fejlődtek; itt tehát a virágzás felülről lefelé, illetőleg a központtól kifelé történik.

Centripetal virágzatok: a kalász vagy füzér, a fürt, a buga, az ernyő, a gombvírágzat Centri­ fugai-virágzatok: az álernyő, a csembőkvirágzat.

A kétféle a kötőfű parazita előfordulhat együttesen: összetett virágzat. A füzér vagy kalász kalász spica nyeletlen vagy a kötőfű parazita rövidnyelű virágokból áll, melyek hosszú, közös tengelyen helyezkednek el. A fürtnél racemus a virágok nyelecskék által vannak a közös nyélre illesztve. A buga panicula oly viráglomb, melynél mindig több ág ered a virágzat tengelyének ugyan­ azon magasságából, úgy hogy a csúcs felé az ágak rövidül­ nek és a virágzatot kúpossá teszik.

Az ernyő umbella virág­ jainak nyelei egy pontból erednek, úgy hogy a virágok egyenlő magasan állanak. Gombvirágzatnál capitulum az apró száratlan virágok rövid tengelyen helyezkednek a kötőfű parazita, Az álernyő cyma hasonló az ernyőhöz, azonban itt egy virág alól két vagy több ág ered, ezek ismét tovább ágaznak s a végükön mindig új virág fejlődik. A csembők­ virágzat glomerulus ki nem fejlődött, sűrűn állő álernyők- ből áll.

A kehely és a párta. A kifejlődött kehely a virág belső, gyenge részeit takarja. Rendesen zöldszinű, kevés kivétellel egyszerű levélkört képez. A kelyhet egy vagy több levél alkotja; a levelek paraziták és lymphostasis össze­ forradnak egy vagy többlevelű, összenőtt kehely.

Van azon­ kívül szabályos és részarányos kehely. A szabályos, egylevelű kehely lehet: kerek calix rotatusbunkóalakú c. A kehely széle szerint lehet: fogas dentatusha a hasíték nem terjed feléig; ha igen: hasadt fissus s ha a hasíték felénél mélyebben hatol: osztott partitus.

Egylevelű kehelynél beszélhetünk i—2 stb. A részará­ nyos kehely c. Lehet sarkantyús vagy kétöblű. A kehely a virág kinyílásakor lefeslik, olykor a gyümölcsön is megmarad szamóca vagy tovább növekedik bóbitás növények.

A párta több gyenge levélből áll s vagy színtelen, vagy tarka. A pártát egyetlen levél is képezheti. Főbb alakjai: gömbölyded corolla globosahasas c. A többlevelű párta egyes leveleit szirmoknak hívjuk.

  • Gyógynövények Hatása És Használata | PDF
  • A kortárs kertépítészet kiválóságát a kertben, a savoir-faire-t és a francia art de vivre-t ötvözi.
  • Kígyó weed Stock fotók, Kígyó weed Jogdíjmentes képek | Depositphotos®

A szirmok lehetnek: épek, szívalakúak, fogasak, sal- langósak, kéthasábúak, nyakasak. A himek hosszabb vagy rövidebb, fonálalakú szálak, amelyek gömbben hímfej végződnek.